Március vége felé, Április elejével egyre több szőr fog csikónkról lejönni majd.
Ezt gyakori pucolással tudjuk segíteni. Ne idegenkedjünk, ha esetleg mi is ló szőrösök vagyunk, a szőrt le lehet szedni ruhákról pucolóval a maradékot a mosógép kihozza.
Viszont ezzel, ápoljuk a kapcsolatunkat a csikónkkal, ami elengedhetetlen.
Ahogy egyre többször megpucoljuk, csikónkat annál jobban tudjuk majd észrevenni, majd az igazi színét, milyen is lesz. Előfordulhat, ha most barna egy csikó lehet világos színű, és fordítva. lehet feketéből szürke is. Persze ez nem az állandó színe, a szín, még két legkésőbb három éves korig be fog állni majd.
Tehát ne örüljünk előre, első vedlésnél, ha esetleg csikónk olyan színű lesz amilyennek vágytuk. Még sokat fog változni, mint színben, mint kinézetben. Előfordulhat az is, hogy a csikónk családi ágába volt pettyes ló is. Esetleg ük anyuka, apuka… akkor lehet, tételezzük fel, kétéves korig nem pettyesedik ki a csikónk, de később megjelenhetnek a pettyek.
Egyetlen egy stabil, ami sohase fog változni, az a ló jegye, ha van. Homlokon és lábon. Az örök és állandó. Olyan, mint egy anyajegy.
Hát, na, igen. Van, amikor ezt is kell, hisz kiscsikónknak is nőnek a körmei, mint nekünk. Nos, ha csikónkat megszoktattuk arra, hogy lábai emelve vannak, akkor, kevésbé fogunk mi, és a körmölést végző és mellette álló segítő megizzadni.
Persze oda kel figyelni, hogy csikónk még egy két lábára hamarabb elfáradhat. Hisz nem kétéves tapasztalt lóról beszélek, hanem egy 7-8 esetleg 9 hónapos csikóról.
Szóval, sok türelem, megértés, és hát… ha néha elszakad a húr nálunk is meg a csikónál is atyai nevelés… inkább most, mint később ne lehessen megkörmölni.
Másik kifejlete.
Ha nem emelgettük a lábait, akkor most vért fogunk izzadni. A csikó is, a körmölést végző ember is meg a segítő is. Ugyanis. Amelyik ló nem szokott, hozzá, nem fogja feladnia lábát, nekünk kell felhúzni. Most vagy sikerül, vagy meg se mozdul.
Olyan lesz, mint ha egy mázsás követ próbálnánk felemelni. Így lovunk se megkörmölve nem lesz és még a körmölést végző patkoló kovácsot is feleslegesen fizettük ki. Ráadásul, ha csikónkon túl akarunk adni, egy leendő gazda első két kérdése, hány éves?
Tudja emelni a lábait?
Ha ezekből egyik nem stimmel az ő elvárásainak vagy a csikó értékére fog menni a dolog vagy elveszítjük a vevőnket szóval, nagyon oda kell figyelnünk erre. Tehát, sohase aduk fel. orrvérzésig és azon is túl, emelgetni kell a csikó lábát. Ha egy nap ötször, akkor ötször, hogy megszokja.
De később ezt a törődést meg fogja hálálni.
Tavasszal, és ahogy jobb idő alakul, csikónk néhány változást fog hozni. ha csődör csikónk van, egyre márkásabb, akaratosabb, önfejűbb lesz. Na és persze egyre jobban bambi szemekkel, ördögi aggyal azon fog agyalni majd, hol tud rosszalkodni.
Ezeket a csínytevéseket, jobb magjába még lefojtani, és ha meg kell nevelni, akkor meg kell nevelni.
Inkább, mint mindig mondom, adok egy nevelői pofont, mint, hogy a lassan 1 mázsás csikó a nyakamba ugorjon.
Láttam már rá példát. A csikó csak játszani akarta gazdájával, a gazda nem figyelt, a csikó nem mellette volt, hanem mögé került és játékból ráugrott a gazdára. Eredmény és reakció az lett, a gazda tolószékbe került a csikót eladták.
Ki volt a hibás? Mindenképpen a gazda. Hisz ő a tanár és a tanár sohase alszik, mindig figyel a tanítványa minden egyes rezdülésére. A csikó nem tudja elképzelni, se felfogni, hogy mit okoz azzal, ha éppen kitalál valami.
Egyre többet igyekezzünk, vezetgetni, pucolni és a lábait felemelni. Mivel már tavasszal, szintén kikerülnek a karámba így előfordulhat már kavics is pici kis rosszalkodónk, patájába. Ezt ki kell szedni. Hisz egész napot nem állhat a lovunk így.
Gondoljuk el, ez olyan mintha a cipőnkbe kavics lenne, és nem tudnánk kiszedni, mennyire tud az fájni és mennyi gondot is okoz. Nos, mivel én nem egy hanem esetleg 4 láb / db kövekről beszélek, egy patába lehet sok apró 10-20 db is. Nagyobb kavicsok, meg 3-4 esetleg 6 db. Ezeknek meg a vegyítése. Attól függ milyen a terep, a helyzet és a talaj.
Szóval, ha lovunknak jót akarunk mindenképpen érdemes, kipucolni a patát.
Lassan és szívfájdalmasan a 7-8. hónapba, mikor túl van az első krízisen és sikeresen túlvészelte betegségek nélkül el kell gondolkodnunk két igen fontos dologról.
Az első, a sütés. Hisz lovunkat be kell süttetni, fel kell könyveltetni és persze papírjait el kell készíteni.
Másik igen fontos kérdés. Ezt mi vagy a leendő gazdának hagyjuk.
Ezzel meg is érkeztem a fájdalmas részéhez.
Hisz ilyenkor már, ha nem akarjuk megtartani, el lehet adni a csikót.
El kell kezdeni neki gazdát kutatni. de szólok előre, igen nehéz. Az első hónapok után, akik édesnek és cukinak tartották, és akik jelentkeztek, hogy esetleg megvennék majd, azoknak a féléves csikó már még se annyira cuki és koránt sem kapkodnak a csikó után. pedig, ugyan arról a lényről van szó, csak növekedésben van.
Másik igen nagy probléma, nem mindenki vállal be egy csikónevelést. Ennek két oka van az első. Láttál már lovas oktató állttal tanított diákot fiatal lovat venni?
Háááttt…. igen ritka… 1:1 arányba….
Inkább tapasztaltabb lovászok vesznek csikókat, de még azok is megfontolják milyet, és a legtöbb lóval foglalkozó embernek meg már van csikója.
Egyetlen egy lobogjon mindig a szemünk előtt. Akármennyire is megvagyunk szorulva ha egy ló sorsát szívünkön viseljük soha ne kupecnek vagy cigánynak adjuk el, mert át fognak verni minket.
Ahogy féléves korban a választás megtörtént. Csikónk külön van már. Megszokta, hogy kötve van. Bár néha, nem árt ránézni, mivel a csikók még most is alszanak. És azt azért vegyük figyelembe aludni is fognak, hisz a csikók kezdeti stádiuma ez inkább. Sokat fekszenek, esznek, isznak. Ezzel nincs semmi gond. De azért csikónkat mindig tartsuk szem előtt.
Hisz az első kritikus időpont pont a választás.
Általában a csikóhalálozások ilyenkor betegségek miatt előfordulhat.
Abrakot még mindig ésszel adjunk neki. Korpa és áztatott kenyérrel, lehetőleg neki való vitaminnal, hisz attól, hogy nem szopik, vitaminra ugyanúgy szüksége van.
Ne felejtsük el, elkezdeni pucolni, és a lábait emelni. Most már egyre többször kell szoktatni a patapucoláshoz. Ezt úgy tudjuk orvosolni, hogy eleinte kevesebb ideig fogjuk, és inkább többször felkérjük a lábát. Ha látjuk, rajta, hogy fáradt. ne legyünk türelmetlenek. Egy lónak négy lába van. Menjünk át a következőre és térjünk vissza az előbbihez.
A patapucolásnál óvatosan. Hisz az ellés óta, még mindig egy két rész, nem keményedett meg. Tudatosulni kell a felfogásunkban, hogy könnyen mélyebbre húzhatjuk a patapucolót ezzel sebet okozva csikónknak. Mindent ésszel és csak türelmesen. Jutalmazás sose maradjon el. Még akkor is, ha első sok pár próbálkozás nem jár sikerrel.
Ne feledjük el. Mi vagyunk a tanár. Csikónk a tanuló. Mi nekünk, kell rá vigyázózni és tanítani. Nem pedig elvárni, hogy első megmutatás után, úgy csináljon, mint aki négy éve ezt csinálja.
Egy csikó sokrétegű. Van, amelyik gyorsan tanul, van, amelyikhez idő kell és megértés. Mint ahogy ember, lónak is több karaktere és lelke van.
Választás után, ha lehet csikó és anyja ne nagyon találkozzanak, mert még megpróbálhat szopni majd. Jobb, ha elkülönítve marad a csikónk más lovakkal, vagy csikókkal.
A tél beálltával álltalába friss lótulajdonosok, szeretnek pár hibát elkövetni.
Az első. Csikónál a bokszot mán nem ajánlanám. Miért? Mert mint mondtam, mi vagyunk a tanár. A csikót tanítani kell. Ha nem tud megállni kikötve, akkor később, ha megyünk valahová majd vele, nem fogja tudni sohase megszokni, hogy kikötjük egy pár percre is.
A bokszot én amúgy is inkább vemhes kancáknál, szoktam ajánlani. Bár nálunk sose volt boksz. Inkább elkerített rész olyan boksz szerűség, de nálunk is csak vemhes kancának volt.
Szoktak jönni olyan okos tónik, hogy jaj, kikötött ló van szívem kikötni?
Nos, a lónál két variáció van. Mivel napközbe legelőn van éjjel valamilyen formában kell lennie. Ennek három formája van.
Rideg tartás… hidegebb időkben rövid szőrű lónál kizárt.
Boksz és kikötés egy ugye istállóba.
Tehát, örök kérdés. Lótakaró.
Ha rövid szőrrel rendelkező lovunk van. Igen nem árt.
De van, amelyiknek nem kell. Például a mi Amerikai ügető kancánk, szokott akkora bundát növeszteni, hogy nem kell.
Télen már amúgy is a lovak, pihenésre vannak állítva. Az, amelyiknek van, bundája nem kell, se melegítő zsák, se takaró.
Vannak ilyen fanatisták, akik leizzasztják a lovukat télen… hát ne csodálkozz, ha megbetegszik.
Én nem szeretem télen az intenzív lovaglást, Egy pici mozgás sohase árt, de arra mindig odafigyelek, hogy a lovam, ne izzadjon ki télen.
Ha picit még is megizzadt jól átdörgölöm, szinte már lehet látni, hogy majdnem száradt, akkor hagyom, hogy egyen.
Télen, aki foglalkozik a lóval, és futószárra, hogy picit mozgassa, sohase feledjük el, aktív és kevésbé aktív munka után is három óráig a lovat tilos itatni, mert szintén ráfázik a tüdejére.
Szóval a téli időkre, csikókat érdemes kivinni picit, pár órára a karámba, hadd ugráljanak és élvezzék első esetleg második telüket. Az első tél, mindig izgalmas egy csikó számára. Mindig hoz valami érdekeset és esetleg vicceset is ha éppen ott vagyunk és fényképezőgéppel lekapjuk. Viccesek, ahogy ismerkednek a hóval és az is, ahogy neki lendül vágtába és nem tudja, miért csúszkál. Szóval, mint mindig mivel a csikó egy gyerek. És mint a gyerekeket az óvodába is kiviszik az udvarra. Így csikónk is megérdemel pár óra mókát és mozgást kint. Persze ha hóvihar van, vagy rosszabb az idő, akkor ugye senki se viszi ki a lovát, ... Mert volt már olyan, aki kivitte -.-
Záró gondolatok:
Én nem tanár vagyok, nem szakképzett lovas, de elég régóta vagyok lovak közelségében és most, hogy saját csikóm van, és újra csikó van a háznál, így a saját élményeimet, a saját tapasztalataimat és a saját tudásomat osztom meg veletek.
Aki esetleg nem bízik ezekben, az fizethet, tanult és iskolába járt lovas okoskodó embereknek. Csak ne lepődjön meg majd azon, ha esetleg a lova beteg lesz.

Helló, Eddig vagy is Tavaly November 24-éig ketten vittük végig eme oldalt.
Bevallom, javarészt nem olvastam el a kommenteket, kritikáitokat.
Sok ember a fogalmazásommal és a helyesírásommal támadt.
Nos, az oldal, nem azért indult, hogy TI belém rúgjatok, hanem azért, hogy segítsek olyanoknak akik keresik és kíváncsiak más lovakkal foglalkozó ember tapasztalataira.
Mivel, a fent említett időpont óta magamra maradtam a portállal, és Szittyával, így egy kicsit csúszni fogok azokkal, amikkel időpontban kéne jönnöm.
Lásd: csikó télen, a csikóval való további fejlődések, észrevételek, első körmölés, tavasz, vedlés.
Ezeket idővel hozni fogom.
Akit tényleg komolyan érdekel a lovakkal való dolog annak továbbra is szabadon hagyom a kommentélést , de csak erre a menüre.
Itt feltehetitek a kérdéseteket. További bejegyzés a későbbi írásoknál nem lesz kommentelhető.
Köszi a megértést.
Elérhetőségeim akinek kell:
MsN
wolflady86@citromail.hu
tinygirl@mailbox.hu
Egy lovas ember nem attól lesz elismert és lovagolni tudó lovas ember, mert idézeteket emel ki minden honnan és felteszi, a lóval való képeit.
Ez, ahogy nézzük elég tré is, hisz nem kell mások tollaival ékeskedni, hogy magunktól írjunk néhány apró gondolatot eme csodálatos teremtményről.
Már ha van benned, akkora odaadás és szenvedély, ha nincs akkor goggle jó barát… ékeskedj csak nyugodtan…
A Ló mely, földünk, mindennapi egyik főbb élőlénye és meghatározó eleme az embernek.
Egyszerre Szabad szellem és Isten is.
Szabad szellem, mert az ember a mai napig sose tudta megszelídíteni és NEM is fogja tudni.
Isten, mert bármikor bármi volt mindig is ott volt és legjobb, legmegbízhatóbb társként állt az ember mellet.
Noha, sokan nem becsűlik meg, eme törékeny, még is erős jellemet.
Még is mindig megmutatja, noha néhány másodpercre is, ha a szemébe nézel, hogy Több együttérzés, megértés, szeretett, odaadás és törődés van egy lóban, mint bármely emberben, a földön.
Miért is?
A Ló szó nélkül veszi le a vállaidról a terhet, bújik hozzád, törődik veled, ha érzi, baj van.
Egy ló, a világ bármely részében, most is, míg itt körmölök, TÖBB szenvedést, kínt, fájdalmat, kínzást, - gondolok itt lelki és testi fájdalomra – visel el SZÓ nélkül, mint bármely ember.
Hisz gondolj, bele.
Még is hogyan tudnál, bárkinek is segíteni, ha nem érted meg?
Épp ezért, ha TE lovas embernek mondod magad, és tudom, el fogsz gondolkozni, adj TÖBB tiszteletet és odafigyelést a lovadnak!
Mert a ló megjegyez mindent, élete végéig, azt is, hogy szeretted, bántottad, megverted és cserbenhagytad… mindezt tűri, és viseli el szó és fellázadás nélkül… mivel téged szeret.
2012.01.01
Te mindig oly kedves voltál, megértő nyugodt.
Szemeid mindig az érdeklődést és a megértést mutatták.
Sose támadtál senkire, szeretted a gyerekeket
mindig nagy harcos voltál, és sose adtad fel.
Imádtad a hasad és szerettél enni.
Mindig azt kerested a zsebembe, hol kapsz egy kis nasit.
Oly régóta voltál köztünk,
megannyi fájdalmat éltél már,
megannyi örömet adtál mi nekünk,
de most el kellet menned.
Nem azért mert ezt akartad,
azért mert így hozta a végzeted.
Most már tudom.
Nem szenvedsz többé, és az örök legelőkön figyelsz minket,
és őrzöd kisfiad minden léptét.
Szeretünk téged, és örökké emlékezni fogunk rád.
Légy szabad és boldog, ott ahol vagy a többi szabad szelemmel.
Nyugodj, békében.

Dina, 19 éves volt
1992 - 2011.12.25
Hiányzol... =(
A képet köszönöm, Moncsymnak